Ima és könnyek Párizsban: minden, amit a lángok martalékává vált Notre-Dame-ról tudni kell – fotók

Párizs — Lángok, könnyek, csend, ima és pusztulás – ezek jellemezték a francia főváros Párizs belvárosát hétfő este, amikor eddig ismeretlen okokból kigyulladt a világ legismertebb katedrálisa, a franciák nemzeti jelképének számító, évente 13 millió látogatót vonzó Notre-Dame.

A tűz a gótikus székesegyház tetőszerkezetében, a restaurálási állványon keletkezett, és végig söpört az épület felső részében: a kúp alakú torony, amelyet épp felújítottak, felizzott, majd beomlott és odaveszett a teljes tetőszerkezet. Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regényének és a belőle készült Walt Disney-filmnek köszönhetően híres harangtorony is veszélyben volt. A tűz ugyanis elérte „Quasimodo tornyát”, s csak a gyors oltásnak volt köszönhető, hogy végül nem omlott össze.

A szörnyű tűzeset előtt nem sokkal készült fotón látható, hogyan nézett ki a katedrális a régi pompájában /Fotó: Shutterstock

A tűzoltók a Szajnából vett vízsugárral fékezték a lángokat belülről és kívülről is. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a tető jelentős része fából készült, óriási, nyílt terek vannak, s tűzzáró tömítéseket sem építettek be, ami jelentősen meggyorsította a lángok terjedését. A nagy belmagasság miatt a tetőt sem tudták megnyitni, hogy útját állják a tűznek. Drónokat küldtek az épület fölé, a belsejébe pedig egy robotot. Persze, tűzoltók is bementek, ott viszont nehéz volt manőverezniük, a beomló tetődarabok pedig komoly veszélyt jelentettek rájuk. A felújítás miatt ráadásul rengeteg veszélyes és gyúlékony anyag volt a templomban. Egy lánglovag meg is sérült az oltás közben.

– Nemcsak a tűz okozott hatalmas pusztítást, hanem a rengeteg víz is. A tűzoltók erős sugarakat használtak, amelyek szintén sokat romboltak – mondta Benjamin Mouton, a katedrális főépítésze az Euronewsnak.

A környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomolna a székesegyház. Az utcán emberek ezrei nézték, ahogy a lánglovagok küzdenek a Notre-Dame-ért.

A grafika mutatja, mikor és hol keletkezett, illetve merre terjedt a tűz /Grafika: Séra Tamás

– A Szajna partján sétáltunk, amikor hatalmas füstöt láttunk. Az emberek az utcára csődültek, mi pedig utánuk. Döbbenetes és szörnyű érzés volt látni a lángokat, amelyek épp azt a csodát emésztették, amit néhány nappal korábban mi is láttunk – fejtegette a Blikknek Zsuzsanna, aki a férjével épp a közelben volt, amikor felcsaptak a lángok. – Közel álltunk a tűzhöz, így amikor a hátsó torony ledőlt, izzó parázs hullott a nyakunkba. Ekkor mentünk el onnan. Féltünk, hogy esetleg pánik tör ki a tömegben.

– Az emberek arcán döbbenet ült. Többen sírtak is, néhányan térdre hullva imádkoztak. Egyszer csak elkezdtek énekelni egy szent dalt, hogy ne legyen még nagyobb tragédia. Annyira megrázó volt, hogy nem lehetett könnyek nélkül kibírni – tette hozzá Anna, aki szintén turistaként járt a közelben.

A párizsiak és a turisták hol némán, hol pedig térden állva imádkozva, énekelve könyörögtek a Notre-Dame-ért Fotó: MTI/ EPA/ Yoan Valat

A magyar szemtanúk másnap hazatértek, a párizsiak pedig megkezdték a károk felmérését és a tűz okának kiderítését. Úgy tudjuk, minden az építkezésen dolgozó munkást kihallgatnak, hogy kiderítsék, mi okozta a tüzet. Emmanuel Macron miniszterelnök „minden katolikus és francia legszomorúbb napjának” nevezte április 15-ét, és ígéretet tett a katedrális újjáépítésére. Ehhez nemzetközi gyűjtést is szerveznek, amelyen a leggyorsabbak már adakoztak is. François-Henri Pinault, Salma Hayek férje már kedd reggel bejelentette, hogy 100 millió euróval támogatja a templom újjáépítését.

/Fotó: MTI/ EPA/ Yoan Valat

Szeged és Székesfehérvár városa is felajánlott 10-10 ezer eurót a károk helyreállítására, valamint Tarlós István, Budapest főpolgármestere is azt írta Párizsnak: mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehetőségeihez mérten támogassa a Notre-Dame felújítását.

A katedrális története

1163. Maurice de Sully, Párizs püspöke elkezdi építtetni a Notre-Dame-ot, vagyis a Mi Asszonyunk templomát a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén. 135 méter hosszúra és 40 méter magasra tervezték.

Az uralkodók – I. Ferenc királytól Napóleon császárig – rendre változtattak az épület eredeti stílusán.

1789. A francia forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték.

1802-re nagyrészt helyreállították, majd itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, s itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását is.

1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték. Ebben az évben írja meg Victor Hugó a A párizsi Notre-Dame című klasszikus regényét.

1844–1864 Eugene Viollet-le-Duc építész az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával restaurálta az épületet.

2012-re, a templom megszületésének 850. évfordulójára felújították a 7800 sípú nagyorgonát.

Mivel az UNESCO világörökség részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

A Notre-Dame kincsei

Két évezred kincseit veszélyeztették a lángok. A templom főhajójában 17. századi festők remekművei láthatók. Az igazi kincseket a sekrestye rejtette. Itt őrizték például Krisztus egyik körömdarabkáját, illetve az eredeti töviskoszorút, melyet Szent Lajos hozott az országba a Szentföldről. Emellett számtalan aranyból készült egyházi kincset és Napóleon koronázási ékszereit is menekítették. A párizsi tűzoltók káplánja, Fournier atya maga ment be az égő épületbe, hogy kihozza a töviskoronát: e tette miatt a franciák most hősként ünneplik őt.

Fournier atya /Fotó: Twitter

Kommentár: Újjászületés

Terrortámadás, 9/11, végítélet – ilyen és ehhez hasonló kommentek árasztották el a közösségi oldalakat hétfő este, amikor a világ döbbenten figyelte, ahogy Európa egyik legikonikusabb épületét elemésztik a lángok. – Ez egy jel – reagáltak még többen a hangos szalagcímekre, és bár a mindenhonnan ránk leselkedő hordákat vizionálók nagyon sok mindenben tévednek, ebbe most kivételesen beletrafáltak. A Notre-Dame katasztrófája ugyanis valóban hasonlít a mi kis kontinensünkre. Ezt sem tudta külső hatás megrengetni, de a halogatás, a kicsinyesség és a nemtörődömség kis híján a vesztét okozta. Bár a Notre-Dame megroggyant, mégis túlélte, mint oly sok minden mást. Az alapok ugyanis erősek, és az ilyen tragédiákból összefogással még erősebb építmények születnek. A Notre-Dame áll, és abban biztosak lehetünk: újjászületik. Mert nincs erő, amely elpusztíthatná.

Facebook Hozzászólás

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük